A kezdetek

A Bükk, illetve a Bükk-fennsík hazánk legnagyobb átlagmagassággal rendelkező vidéke, amely adottsága – a terület kismértékű fényszennyezettségével együtt – különösen alkalmassá teszi az éjszakai észlelésekre: amellett, hogy a vékonyabb levegőrétegen át az éjszakai égbolt halványabb jelenségei is tisztábban, fényesebben látszanak, a Kárpát-medencét időnként kitöltő rétegfelhők szintjéből kiemelkedő Bükkből akkor is lehet megfigyeléseket végezni, amikor az ország jelentős részén erre nincs lehetőség. 2013-ban a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület összefogásban a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal elindított egy közös programot , melynek keretében felmérésre került a nemzeti park egészének fényszennyezettsége, elkészült a világítási leltár. A több évig tartó kitartó munka, eredményeképpen a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA) 2017 júniusában ezüst minősítésű csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Bükki Nemzeti Park területét.

Az égi jelenségek mellett a sötét erdő csodái is − mint pl. a szentjánosbogár-rajzás – kiválóan megfigyelhetők a csillagoségbolt-parkban, amelynek működése és a fényszennyezés csökkentésére, megszüntetésére irányuló tevékenysége a Bükk különleges élővilága – köztük kiemelten a denevérállomány – hosszú távú megóvásához is hozzájárul. Annál is inkább, mert a BNP természetvédelmi kezelési tervének tervezetében kifejezetten a fényszennyezés megelőzésére, kiküszöbölésére irányuló rendelkezések is szerepelnek. Az elmúlt évek során több helyszínen lámpatest cserék történtek a fényszennyezés visszaszorítása érdekében, mely tevékenységnek egyik leglátványosabb állomása volt a 2018-es répáshutai világítás korszerűsítés, melynek során a település egész közvilágítási rendszere fényszennyezés-mentesé vált.

Ekkoriban indult el a gondolat, hogy érdemes lenne a Bükk szívében létrehozni egy csillagászati látogatóközpontot. A Bükki Csillagda legideálisabb helyszínét keresve több szempont is mérlegelésre került, majd kiválasztottuk a 635 méter magasan lévő, a helyiek által "kovácsműhelyként" ismert területet. A kiválasztást lakossági fórum előzte meg Répáshután, mely eredménye szerint a helyi közösség kifejezetten szeretné, és támogatná igazgatóságunk ez irányú fejlesztési elképzeléseit. Ezen a gerincen mész- és szénégetés folyt több évtizeden keresztül, majd a tevékenység megszűnésével sajnos szemétlerakónak használták a felhagyott gödröket, mely el is gyomosodott. Ezen a bolygatott helyszínen kezdődött meg a Bükki Csillagda építése. Az épület egyes részeinek kőburkolatával a mészkővel, valamint egy mészégető rekonstrukció segítségével kívánunk adózni a múlt számára, ezzel is elismerve és tisztelegve a ma már nem élő ősi bükki mesterség (mészégetés) előtt. Infrastruktúra-ellátottság tekintetében nagyon fontos volt, hogy könnyen megközelíthető legyen (közvetlenül a 2505-ös országút mellett található), rendelkezésre álljon minden olyan közmű, amely egy XXI. századi látogatóközpont működéséhez elengedhetetlen. Egy új buszmegálló is megépítésre került, így a Bükki Csillagdát menetrend szerinti busszal is elérhetjük, átszállás nélkül, akár a fővárosból is. A csillagda előtt közel 350 méter hosszan egy légvezeték húzódott, melyet földkábelre cseréltünk, ezzel is segítve a csillagászati megfigyeléseket, valamint a légvezetékek látványa sem zavarja többé a tökéletes kilátást. Az épület tájképi szempontból is teljesen jól belesimul a bükki tájba, nem hivalkodó, ennek ellenére megjelenése, látványos kontúrja összetéveszthetetlenné és egyedivé teszi.

A csillagda tervezője: Németh Csaba - Timpanon Építésziroda

Az építkezés kivitelezője: Magyar Mélyépítő Kft. és Peracto Kft.

Kiállítás: Narmer Bt.

Csillagászati kupola, planetárium, meteoritok: Astrotech Kft.

A beruházás össze és támogatója: 1276 millió Forint, Magyarország Kormánya támogatásával

Az építés kezdete és vége: 2020. április 15. − 2022. január 30.

Kapcsolódó

A Bükk, illetve a Bükk-fennsík hazánk legnagyobb átlagmagassággal rendelkező vidéke, amely adottsága – a terület kismértékű fényszennyezettségével együtt – különösen alkalmassá teszi az éjszakai észlelésekre: amellett, hogy a vékonyabb levegőrétegen át az éjszakai égbolt halványabb jelenségei is tisztábban, fényesebben látszanak, a Kárpát-medencét időnként kitöltő rétegfelhők szintjéből kiemelkedő Bükkből akkor is lehet megfigyeléseket végezni, amikor az ország jelentős részén erre nincs lehetőség. 2013-ban a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület összefogásban a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal elindított egy közös programot , melynek keretében felmérésre került a nemzeti park egészének fényszennyezettsége, elkészült a világítási leltár. A több évig tartó kitartó munka, eredményeképpen a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA) 2017 júniusában ezüst minősítésű csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Bükki Nemzeti Park területét.

Az égi jelenségek mellett a sötét erdő csodái is − mint pl. a szentjánosbogár-rajzás – kiválóan megfigyelhetők a Bükki Csillagoségbolt-parkban, amelynek működése és a fényszennyezés csökkentésére, megszüntetésére irányuló tevékenysége a Bükk különleges élővilága – köztük kiemelten a denevérállomány – hosszú távú megóvásához is hozzájárul. Annál is inkább, mert a BNP természetvédelmi kezelési tervének tervezetében kifejezetten a fényszennyezés megelőzésére, kiküszöbölésére irányuló rendelkezések is szerepelnek. Az elmúlt évek során több helyszínen lámpatest cserék történtek a fényszennyezés visszaszorítása érdekében, mely tevékenységnek egyik leglátványosabb állomása volt a 2018-es Répáshutai világítás korszerűsítés, melynek során a település egész közvilágítási rendszere fényszennyezés-mentesé vált.

Ekkoriban indult el a gondolat, hogy érdemes lenne a Bükk szívében létrehozni egy csillagászati látogatóközpontot. A Bükki Csillagda legideálisabb helyszínét keresve több szempont is mérlegelésre került, majd kiválasztottuk a 635m magasan lévő, a helyiek által "kovácsműhelyként" ismert terület. A kiválasztást lakossági fórum előzte meg Répáshután, mely eredménye szerint a helyi közösség kifejezetten szeretné, és támogatná igazgatóságunk ez irányú fejlesztési elképzeléseit. Ezen a gerincen mész- és szénégetés folyt több évtizeden keresztül, majd a tevékenység megszűnésével sajnos szemétlerakónak használták a felhagyott gödröket, mely el is gyomosodott. Ezen a bolygatott helyszínen kezdődött meg a csillagda építése. Az épület egyes részeinek kőburkolatával a mészkővel, valamint egy mészégető rekonstrukció segítségével kívánunk adózni a múlt számára, ezzel is elismerve és tisztelegve a ma már nem élő ősi bükki mesterség (mészégetés) előtt. Infrastruktúra-ellátottság tekintetében nagyon fontos volt, hogy könnyen megközelíthető legyen (közvetlenül a 2505-ös országút mellett található), rendelkezésre álljon minden olyan közmű, amely egy XXI. századi látogatóközpont működéséhez elengedhetetlen. Egy új buszmegálló is megépítésre került, így a Bükki Csillagdát menetrend szerinti busszal is elérhetjük, átszállás nélkül, akár a fővárosból is. A csillagda előtt közel 350m hosszan egy légvezeték húzódott ,melyet földkábelre cseréltünk, ezzel is segítve a csillagászati megfigyeléseket, valamint a légvezetékek látványa sem zavarja többé a tökéletes kilátást. Az épület tájképi szempontból is teljesen jól belesimul a bükki tájba, nem hivalkodó, ám ennek ellenére megjelenése, látványos kontúrja összetéveszthetetlenné és egyedivé teszi.

A csillagda tervezője: Németh Csaba - Timpanon Építésziroda

Az építkezés kivitelezője: Magyar Mélyépítő Kft és Peracto Kft

A beruházás össze és támogatója: 1275 millió ft, Magyar Kormány - Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosság

Az építés kezdete és vége: 2020. április 15- 2022.január 30.