A hűs vizű kispatak 2024.09.11. 10:00

A kiránduló, túrázó emberek egy jelentős része azért megy a természetbe, hogy kiszakadjon a civilizált környezetből és a természet nyújtotta nyugalmat élvezhesse. Jó levegő, szép környezet, számos csodálatos növény és állat – ami a szeme elé kerül. Ez így rendjén is van!

Ám van az az ember, aki hiába érkezik meg a természetbe, nyughatatlan. Zavarja a táj esetleges „rendezetlensége”. Vagy épp alkotói vágyait nem tudja máshol kiélni, így a szabadba kiszabadulván próbálja a környezetét úgy alakítani, hogy számára jobban tetsző legyen. Vagy ki tudja miért, de keze nyomát feltétlen el szeretné helyezni mindenhol, ahová az élet eljuttatja.

A mátrai Csatorna-patak mentén az Ördög-forrás kirándulók által kedvelt pihenőhelyétől karnyújtásnyira szembesültünk – most már mondhatjuk, hogy évekkel ezelőtt – azzal a helyzettel, hogy valaki(k) a patakot egy övcsatorna segítségével eltereli(k). Tehette ezt részben azért, mert a patakot itt egy kisméretű, fenékküszöb jellegű beton műtárgy némileg visszaduzzasztotta.

A beton fenékküszöb a patakon. A visszaduzzasztás következtében a mellékágon folyik le a víz jelentősebb mennyisége

Az elterelés eredményeként a patak vízhozamának egy része (néha csak töredéke, 2024 augusztusában mintegy 70 %-a) nem az eredeti mederben, hanem az övcsatornán haladt keresztül. Sajnos teljesen céltalanul. Ez a csatorna nagyjából száz métert megtéve véget ért, miközben a víz pedig kisebb ágakra szakadva a meredek oldalban visszatért a patakba, illetve a pihenőhely és a forrás környékét alkalmanként járhatatlanná tette.

Felmerülhet a kérdés, mi ezzel a probléma?

Igyekszünk elmagyarázni. Az erdei kisvízfolyások, árnyalt hegyvidéki patakok életközössége igen értékes. Nem is az a fontos, pontosan milyen ritka vagy védett fajok élnek itt, hanem az, hogy a patak, a meder, az abban lévő kövek, az aljzatot behálózó gyökérzet, a mederbe behullott avar, a sekély iszapfelszín mind-mind otthonául szolgál egy kis életközösségnek. Ez a vízi életközösség pedig – nem meglepő módon – nagymértékben függ az érintett vízfolyás vízhozamától. Patakjaink élővilágát már az is komoly kihívás elé állítja, hogy az időjárási szélsőségek miatt vízjárásuk napjainkra rendkívül ingadozóvá vált, sőt, a forró és aszályos nyári időszakokban a kiszáradás fenyegeti őket. Ilyen helyzetben minden csepp víz számít a patakok számára. Azt még elviselik, hogy gyerekek játszanak benne és a köveket pakolgatva gátakat emelnek, bár meg kellene kérdezni a folyami rákot és a tegzeseket, álkérészeket, szalamandra lárvákat, hogy mennyire örülnek a vízfolyás medrének akár ilyen kismértékű megváltoztatásának. Valószínűleg lenne pár keresetlen szavuk feléjük.

A patak vizének elterelése viszont már óriási változást, komoly negatív hatást jelent. A jelenséget észlelve kollégáink az elterelést rendszeresen megszüntették, de ez nem járt tartós eredménnyel. Sokadik próbálkozás után a pataklakó élővilág néhány fajának nevében kis információs tábla kihelyezésével igyekeztünk felhívni a figyelmet a tevékenység káros voltára, de mindhiába.

Ismertető tábla a problémás patakszakasz mentén

Az elterelést újra és újra megvalósította valaki. Nem volt mit tennünk, jeleztük a terület vagyonkezelője felé (a terület az Egererdő Zrt. vagyonkezelésében van) azon szándékunkat, hogy az elterelést véglegesen megszüntetjük. Ehhez meg is kaptuk támogatásukat. Kollégáink a lefolyató ágba betonba ágyazott köveket helyeztek el, így a víz a főmederben maradhatott. Elégedettségünk teljes volt, végre két és fél év huzavona után a patak illegális elterelésének kérdése megoldódott! Örömünk azonban nem tartott sokáig. Később észleltük, hogy az általunk lerakott vasbetont valaki vésővel feltörte és a vizet újra kiterelte a mederből. Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy drasztikus megoldást kell alkalmaznunk.

Kovács Tibor főmuzeológussal (MTM Mátra Múzeuma) – aki eredetileg a jelenségre is felhívta a figyelmünket – egy aggregátorról üzemelő, nagy teljesítményű bontókalapács segítségével feltörtük a patakon lévő fenékküszöböt, az innen kinyert anyagot pedig a „lecsapoló” ágba halmoztuk, majd kövekkel betakartuk. A patak medrében ezen a szakaszon jelenleg megszűnt a visszaduzzasztás, a vizet végre nem lehet az oldalsó ágon elterelni. A munka során több folyami rák került szemünk elé, bízunk benne, hogy mostantól nagyobb biztonságban élhetnek ezen a patakszakaszon.

A helyreállított patakmeder végleges állapota

Nem tudom, lehet-e egy ilyen történet végén azt mondani, hogy sikerült. Vagy, hogy vége. Lehet-e elégedett ez után a természet védelméért dolgozó nemzeti parki szakember, vagy az a muzeológus, akinek éppen a folyóvízi gerinctelen rovarok az egyik fő szakterülete. Szerintem nem! Az elégedettség érzés akkor járhatja át a természetvédelemben, a természetvédelemért dolgozókat, ha az ilyen esetek nem ismétlődnek meg!

Kérünk mindenkit, úgy töltsünk időt a természetben, hogy – ha már nyom nélkül nem lehetséges a jelenlétünk – a lehető legkisebb nyomot hagyjuk magunk után. Figyeljünk erre és figyelmeztessük embertársainkat is.

Az értelmetlen elterelés eredményei

A fenékküszöb végleges eltávolítása

A munka során több folyami rák került elő a patakban


Szöveg: Magos Gábor

Fotók: Kovács Tibor, Magos Gábor


Magos Gábor
Magos Gábor
természetvédelmi őrszolgálatvezető, tájegységvezető

Kapcsolódó

1 Vorstellung / Introduction

1 Vorstellung / Introduction

2023.04.19. 13:59
Ronja:Jó napot! Mein Name ist Ronja Köhler und ich bin 19 Jahre alt. Meine Heimat ist Lübeck eine Stadt im Norden von Deutschland in der Nähe der Ostsee. In meiner Freizeit war ich schon immer gerne in der Natur, an manchen Tagen um meine Gedanken während eines Spazierganges zu ordnen, an anderen um bei Baumpflanz und Müllsammel Aktionen teilzunehmen. Weil die Natur für mich gleichzeitig ein Ort zur Entspannung und ein Ort zum Lernen darstellt, habe ich mich entschieden mich bei Kulturweit für einen Naturfreiwilligendienst zu bewerben. Meine Hoffnung war es gleichzeitig in der Natur zu sein und mehr über die Bio und Geodiversität unserer Erde zu erfahren, außerdem wollte ich gerne etwas zurück geben für all das was wir von der Natur bekommen.Über die Unesco-Komission wurden Marei und ich dann in den Bükk Nationalpark geschickt und so haben wir die einmalige Möglichkeit bekommen ein halbes Jahr in Ungarn zu verbringen. Hier lernen wir nicht nur die Natur auf vielfältige Weise zu betrachten, wir versuchen uns an einer neuen Sprache und dürfen ganz viele neue Menschen kennenlernen, aber auch uns selbst lernen wir von einer neuen Seite kennen. Nach dem halben Jahr hier in Ungarn möchte ich gerne ein weiteres halbes Jahr arbeiten und Reisen. Mich interessiert es sehr verschiedene Länder kennenzulernen, neue Menschen zu treffen und verschiedene Ökosysteme verstehen zu lernen. Nach einem Jahr des Lernen, Reisens und neue Eindrücke sammeln, möchte ich zum Wintersemester diesen Jahres anfangen zu studieren. Momentan interessiere ich mich mich sehr für Soziologie, Psychologie und Politikwissenschaften. In den nachfolgenden Artikeln versuchen wir einen kleinen Einblick in unsere Erfahrungen zu geben und ein paar Eindrücke zu teilen uns ist es sehr wichtig darauf aufmerksam zu machen, dass es sich hier um individuelle Berichte handelt, welche nur unsere subjektive Wahrnehmung wiederspiegeln. Viel Spaß beim Lesen !Jó napot! My name is Ronja Köhler, and I am 19 years old. My hometown is Lübeck, a city in northern Germany near the Baltic Sea. I always enjoyed being out in nature, some days just to clear my mind while working, and others to participate in tree planting and rubbish collecting activities. Because nature, for me, is a place to rest and learn simultaneously, I decided to apply for the Kulturweit nature volunteer program. I hoped to be in nature while learning more about bio and geodiversity on earth; furthermore, I wanted to give back to nature something for everything we get from nature.The UNESCO Commission sent Marei and me to the Bükk National Park. We got the wonderful opportunity to spend six months here in Hungary. Here we learn to look at nature in various ways and try to learn a new language, and meet many new people. Also, we learned a lot about ourselves during our stay in Hungary.After half a year in Hungary, I would like to work and travel for another half year. I am very interested in getting to know different countries, meeting new people and learning to understand diverse ecosystems. After a year of learning, travelling and gaining new impressions, I would like to start studying in the winter semester of next year. At the moment, I am very interested in sociology, psychology and political science. We want to share some of our experiences and impressions in the following articles. We must point out that these are individual reports, which are only representations of our own Perceptions. Have fun while reading!
Tovább olvasom