Emberek és szalakóták – A Bükkalján 2024.07.09. 12:28

Több mint 60 érdeklődő vett részt hétvégi túránkon a Bükkalján, melyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Bükki Helyi Csoportjával közösen szerveztünk meg. Programunk célja a fokozottan védett szalakóta (Coracias garrulus) védelmének megismertetése volt.

Bár általában ez az időszak a szalakóta fiókák ellenőrzése során már „a szezon vége”, idén mégis azt tapasztaljuk, hogy egyes helyeken tojásokra vagy kis fiókákra bukkanunk, másutt pedig már kirepülnek a fészekaljak. Ezt az észrevételt a túránkon is érzékeltük.

Fotó: Szitta Tamás

Fotó: Szitta Tamás

A rövid, nyári hőséghez igazított séta Tardon a Sándor-völgyben valósult meg, amely jó példa arra, hogy nem védett, nem Natura 2000-es terület is otthont adhat számos védett természeti értéknek. A természetközeli élőhelyek megmaradásához, jó állapotához hozzájárul, hogy itt található a falu egyik pincesora, így a gyepeket folyamatosan hasznosítják, kezelik. Tard jó állapotban megmaradt természetközeli élőhelyei – legyenek azok akár erdők, akár gyepek – átmenetet képeznek a hegylábi/dombsági és a síkvidéki élőhelyek között. Ennek köszönhető, hogy a szalakóta mellett a kis őrgébics (Lanius minor) is költ a Bükk összefüggő erdőtömbjének közvetlen közelében, de rendszeresen felbukkan pl. a kék vércse (Falco vespertinus), a hamvas rétihéja (Circus pygargus), sőt tavaly egy túzokkakas (Otis tarda) is tiszteletét tette itt!

Fotó: Szitta Tamás

Fotó: Szitta Tamás

A Bükkalján először 2003-ban dokumentáltuk szalakóta költését, Tardon, a Száraztó-dűlőben. Ekkor egy füleskuvikok (Otus scops) számára kihelyezett odúban, de szalakóták számára is optimális gyepterületen költött az első pár. Ezután indult meg az intenzív odúkihelyezés a Bükkalján, a Borsodi-Mezőségen ekkor már több, mint egy évtizede folyó fajvédelmi tapasztalatok és módszertan alapján. 2024-re a Bükkalján költő állomány meghaladja az 50 párt, melyből 31-32 pár költ Tard közigazgatási határában. A fajvédelmi tevékenység jelenlegi szakaszában arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a meglévő, mesterséges odú-állományt fenn tudjuk tartani és biztosított legyen az évről-évre történő szisztematikus ellenőrzés és adatgyűjtés. Emellett a térségben tevékenykedő gazdálkodók bevonásával, segítségével szeretnénk elérni, hogy minél több természetes odú álljon a szalakóták rendelkezésére (facsoportok megőrzése, fás ligetek kialakítása stb.), s a helyi állomány egyre nagyobb arányban ilyen körülmények között költsön.

Fotó: Kleszó Kökény Lenke, Kleszó Kartal András

Fotó: Kleszó Kökény Lenke, Kleszó Kartal András

Ezt a témát igyekeztünk Igazgatóságunkról két túravezető segítségével, valamint a MME-t képviselve, Szitta Tamás felkérésével bemutatni az érdeklődők számára, sok-sok információval és a tapasztalataink megosztásával színesítve. A túra során egy mesterséges odút közösen ellenőriztünk le, ahol a fiókák még kicsik voltak a gyűrűzéshez, azonban egy másik fészekalj már elég nagy volt ahhoz, hogy ezt a vizsgálati módszert is bemutathassuk.

Fotó: Szitta Tamás

Fotó: Kleszó Kökény Lenke, Kleszó Kartal András

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 1960-tól napjainkig kb. 7000 szalakóta kapott fémgyűrűt, valamint az országban „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081)” projekt alatt, több mint 1000 madárra helyeztünk föl nagy karakteres színes gyűrűket is. Ezen eljárás segítségével tudjuk többek közt, hogy a szalakóta erősen területhű madár, valamint, hogy a legidősebb, jelölt egyedek közülük Igazgatóságunk működési területén 9 évesek! A Bükkalján az első színes gyűrűt 2015-ben raktuk föl egy fiókára, ami fekete alapon fehér „SK1” feliratot viselt.

Fotó: Horváth Ákos

A szalakóta egykor Európa-szerte elterjedt faj volt, azonban állománya az 1980-as évek közepére-végére megritkult, a Dunántúlról teljesen eltűnt. Állománya csökkenésének egyik leglényegesebb oka a természetes gyepek lassú eltűnésében kereshető. Igazgatóságunk működési területén a felmérések és a mesterséges odúk kihelyezésének kezdetén (1992 környékén) 15 szalakóta fészkelést regisztráltunk, ami 2019 végére 577 párra emelkedett! A Hevesi Füves Puszták és a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzeten túl, 2005-ben a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben is megjelent a szalakóta, és nagy örömünkre – mint fentebb taglaltuk – a hegységek peremterületein (Bükkalja, Mátrai és Tarna-Lázbérci Tájegység) is jelen van. A szalakóták odúkkal való mesterséges megtelepítése védelmi siker, és egyben bebizonyítja azt is, hogy e madarak számára a területek táplálék-ellátottsága adott, viszont (egyelőre) megfelelő természetes költőhelyek nincsenek számára.

Fotó: Horváth Ákos

Fotó: Kleszó Kökény Lenke, Kleszó Kartal András

A szalakóták fiókái ebben a hónapban már mind elhagyják a szülői fészket és felkészülnek hosszú útjukra, ugyanis augusztus végén-szeptember elején Afrikába vonulnak. Kis szerencsével a túrán megjelölt négy madárról is lehet a jövőben információnk.

Hák Flóra
Hák Flóra
természetvédelmi referens
Kleszó  András
Kleszó András
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom