Madarat találtam! Mit tegyek? 2023.03.27. 12:33

Az év folyamán (kiemelten: tavasztól nyárig) Igazgatóságunk számos lakossági megkeresést kap mentésre szoruló (sérültnek vélt, „árva”) madarakról, fiókákról. Kérjük, olvassa el összeállításunkat, mielőtt kapcsolatba lép velünk, és tájékozottságával segítsen másnak is!

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a természetvédelmi őrszolgálat, valamint a madármentő állomásokkal kapcsolatban álló munkatársak szívesen nyújtanak tanácsadást, tájékoztatást, segítséget. Azonban fontos tisztáznunk, hogy Igazgatóságunk feladatai szerteágazók, természeti értékeket szolgáló munkáink csupán egy szegmense a madármentés. Az üzemanyagárak növekedése mellett még inkább a megtalálók segítőkészségét és megértését kérjük, hiszen nincs kapacitásunk minden esetben „házhoz menni” az állatokért - és ez sokszor nem is szükséges.

Nagy segítség ugyanis számunkra, ha nemcsak a bejelentésnél, hanem a szállítás folyamán is készséges a megtaláló! Csak ott és akkor tegyünk bejelentést, ha erre valóban szükség van, és vállalni tudjuk az ezzel járó (akár anyagi) terheket, miközben végig ügyelünk arra, hogy a jó szándékunk ne okozzon nagyobb kárt a madaraknak!

  • Sérült madár esetén munkanapokon az alábbi telefonszámon tehet bejelentést: +36 30 597 7610 (8:00-tól 16:30-ig hívható),
  • Ügyeleti telefonszámunk (minden nap 12:00-tól hívható): +36 30 305 8539

A bejelentés során az alábbiakról fogunk információt kérni:

1. Hol találta a madarat?

Fontos tisztáznunk, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található-e a mentésre szoruló madár. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a honlapján összesítette az ország hivatalos madármentő közponjainak listáját is, így első körben érdemes ezen felsorolást áttanulmányozni: www.mme.hu/serult_madarat_talaltam -> Hivatalos mentőközpontok országos listája.

2. Biztos, hogy mentésre szorul a madár?

Mentésre szorul, ha:
  • sérült, húzza a lábát/szárnyát, szemmel látható sérülés található rajta,
  • gubbaszt, láthatóan rosszul érzi magát, „engedi, hogy megfogjuk”.
Nem szorul mentésre, ha:
  • tollas fióka, elugrál előlünk látható sérülés nélkül,
  • jó kondícióban van, táplálkozik, elszáll, elmenekül.

A fiókás időszakban a lenti összefoglaló ábra lehet segítségükre (Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület). Áprilistól augusztusig tart a fiókaszezon, s ilyenkor rengeteg bejelentést kapunk megmentendő madarakról. Pedig a legtöbbjük nem árvult el, ezért a legnagyobb segítség számukra az, ha nem fogjuk be, ha pedig már megtettük, a megtalálás helyén mielőbb engedjük el! Sok esetben tévesen vannak árvának ítélve és a mentőhelyekre szállítva a fiókák!

Ne felejtsük el azt sem, hogy nem akkor vagyunk felelős madárvédők, ha a természeti törvények ellen dolgozva bármi áron meg akarunk menteni minden egyes madarat, fészekaljat és fiókát! Erre csak a végveszélyben levő fajok esetében van szükség, de a legfőbb cél ott is a megfelelő élőhelyi viszonyok helyreállítása, mert enélkül az ilyen állatok is csak állatkertekben maradhatnának fönn!


Mit tehet Ön? / Tanácsaink – ha mentésre kerül a sor:

  • Tegyen bejelentést az illetékes nemzetipark-igazgatóság vagy madármentő hely felé, amennyiben szükséges segítse az átadást (az üzemanyagárak növekedése mellett és az erre fordított idő arányában nincs kapacitásunk minden esetben „házhoz menni” az állatokért). Kérjük, ne kíséreljék meg otthon nevelni, gyógyítani ezeket az állatokat, ez védett/fokozottan védett állatok esetében jogszabályba is ütközik!
  • Ha mindenképpen szükséges megfognunk az állatot, egészségügyi- és biztonsági okok miatt kesztyű és pokróc/szövetdarab használata ajánlatos! A madarak dobozba helyezésekor mindenképp használjunk kesztyűt (minimum nitril, latex gumikesztyűt vagy ezek híján nylonzacskót), utána pedig fertőtlenítsünk, mossunk kezet!
  • A házi galambok, a nem védett madarak, a vadászható fajok megmentése NEM az állami természetvédelem feladata! Mentőállomásunk célja a hazánkban természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok mentése. Szívünk szerint minden rászoruló állatot megmentenénk, de sajnos ez nem kivitelezhető. Állategészségügyi okok és kapacitáshiány miatt nem fogadhatjuk be az alábbi galambfajokat: házigalamb, balkáni gerle, örvös galamb. A hazánkban vadászható fajok minden egyede az állam tulajdonában van. Ezek felett kizárólag a vadászatra jogosult rendelkezhet. Ezért az alábbi, vadászható madárfajok egyedeit sem vesszük át: fácán, fogoly, vetési lúd, nagy lilik, TŐKÉS RÉCE, szárcsa, dolmányos varjú, szarka, szajkó.
  • Mielőtt hozzányúlnánk a madárhoz, kérjük ki egy hozzáértő személy véleményét, mivel egy legyengült állat is tud komoly sérüléseket okozni!
  • Talált állatot csak engedéllyel rendelkező, hivatásos madármentőnek, állatgondozónak vagy természetvédelmi őrnek szabad átadni!
  • Talált madár/fióka/kisállat fotóját kérjük, NE TÖLTSÉK FEL a közösségi média felületekre (több okból sem: félrevezető tanácsokat kaphat a megtaláló, illetéktelen telefonszámok kerülhetnek nyilvánosságra stb.), és segítséget is csak valóban hozzáértőtől kérjünk és fogadjunk el!
  • Kérjük, ne itassák a madarakat! Még a csőre hegyére se tegyenek vizet!
  • Kérjük, ne etessék, ne ápolják vagy kötözzék be a szárnyát stb.! A madár szállításán kívül minden egyéb legyen a szakemberek feladata!
  • Szállításra egy akkora kartondoboz alkalmas, amibe a madár vagy a kisállat kényelmesen, de éppenhogy csak elfér. A túl nagy hely balesetveszélyes lehet. A dobozon lévő lyukak a levegőzés tekintetében ne legyenek túl nagyok. Ha lehet, kartondobozt használjunk!
  • Szállításig tegyük a madarat dobozostól egy nyugodt, csendes, állandó hőmérsékletű kültéri helyiségbe, pl. garázs, pince, erkély, terasz. A vadállatok a simogatástól nem nyugszanak meg, stresszt okoz számukra! A legideálisabb, ha csendben és sötétben várakozhatnak a szállításig/átadásig!
  • Nagyobb testű, sérült madarak esetén a befogáshoz lehetőleg kérjük szakember segítséget, vagy kiérkezésig tartsuk felügyelet alatt!


Kezeljük helyén a dolgot!

Természetvédelmi hivatkozás (Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapja):

Meg kell értenünk, hogy a ragadozók jelenléte, a betegségek és tapasztalatlanság okozta elhullás is a természeti folyamatok szerves része. Éppen ezen hatások ellensúlyozása érdekében költ a legtöbb kis- és közepes testméretű énekesmadár évente kétszer (esetleg háromszor), évi akár húsznál is több fiókát felnevelve. Mivel ezek a fajok több évig vagy évtizedig is élhetnek, stabil állomány fennmaradásához nincs szükség minden fióka túlélésére. Sőt, ez kimondottan kedvezőtlen lenne, mivel olyan állományrobbanást eredményezne, melynek következtében rövid időn belül elfogyna a táplálék, betegségek terjednének el, és az állomány magától összeomlana.

Ha a településen gyakori madarak egyetlen fiókáját sem mentenénk meg, az állományok azt sem éreznék meg, még a városokban sem. Érdemes megnézni ezeknek a fajoknak az összesítve jóval százmillió példány feletti éves állomány- és szaporulat-adatait (lásd a lenti táblázatot), és ennek fényében eldönteni, hogy fajvédelmi szempontból van-e jelentősége az évi néhány száz, néhány ezer, ráadásul gyakran feleslegesen "megmentett" fiókának.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ne segítsünk a madarakon – hiszen ebben nyújt tájékoztatást ez az oldal is −, de ezt csak ott, akkor és úgy tegyük, ha erre valóban szükség van!

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéről érkező mentett madarakat a távolság és a sürgősség figyelembe vételével az alábbi befogadó helyekre szállítjuk:

Ezen helyszínek együttműködését köszönjük!

A madármentésről még részletesebben (elsősegély, ablaknak ütközés stb.) a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán olvashat: Fiókát találtam! - Mit tegyek? https://www.mme.hu/maganyos_fiokat_talaltam

Természetvédelmi ügyeleti telefonszámunk a természetvédelemmel kapcsolatos havária helyzetek közérdekű bejelentését illetően (akut természetkárosításokkal kapcsolatos ügyek bejelentése, valamint a fokozottan védett fajokkal kapcsolatos események): +36 30 861-3808

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2020-ban kapta meg az engedélyt védett állatok tartására szolgáló mentőközpont üzemeltetésére Egerben. Évente több száz lakossági megkeresést kapunk segítségre szoruló állatokról, javarészt madarakról, denevérekről, emlősökről. Jelenleg a mentőhelyért két, Igazgatóságon dolgozó kolléga felel, egy állatgondozó, külsős munkatárs, valamint egy megbízott állatorvos. Fontosnak tartjuk, hogy a hozzánk kerülő állatok csak ott és annyit találkozzanak a jótevőikkel, amennyit muszáj, és ne alakuljon ki bennük semmilyen ragaszkodás vagy elfogadás az ember iránt. A mentőhely többek között ezért nem látogatható, hisz’ közös célunk, hogy minél kevesebbet lássanak minket a pártfogolt állatok. Évente kb. 500 állat kerül hozzánk. Állapotukról a megtalálók számára nincs kapacitásunk egyenként beszámolni. Ennek megértését köszönjük. Mentőállomásunkon a madarak elengedés előtt ornitológiai gyűrűt kapnak, ez mintegy személyi igazolványként segít minket a későbbi esetleges viszontlátásukkor.

KAPCSOLÓDÓ: Lakossági gólya-bejelentések

Fotók: Balázsi Péter, Jakab Sándor, Juhász Benedek, Kozma Attila, Molnár Márton, Soós Gábor, Szitta Tamás, Hák Flóra


Kapcsolódó