Megszámoltuk a sasokat, sólymokat, ölyveket - Így telt a 23. Országos Sasszinkron a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 2026.01.22. 16:00

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve immáron 23. alkalommal szervezte meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását, 2026. január 16-19. között.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság esetében a nappali ragadozó madarak számbavétele a Természetvédelmi Őrszolgálat iránymutatása és szervezése mellett az évtizedekre visszanyúló munkában az önkéntesek aktív részvételével történik a programban.

Fotó: Sasvári János

A meghirdetett megfigyelő napokon szerencsésnek érezhettük magunkat, hisz’ igazi téli időjárás fogadta a madárbarátokat. Zord, kemény, igazi szibériai hideg telítette be a Kárpát-medencét az elmúlt hetekben, vastag hótakaróval borítva be a tájat. A látási viszonyokra nem lehetett panasz, habár itt-ott előfordultak ködös-párás időszakok, azonban a legtöbb helyen kilométeres látótávolság tette lehetővé a felmérésre váró területek jobb áttekinthetőségét.

Hím kékes rétihéja (Fotó: Papp Csaba)

Nagyon sok és változatos környezet várt a felmérőkre, hiszen az Igazgatóság működési területe rendkívül sokszínű. A szakmai elvárás, valamint a minél gazdagabb fajlista összeállítása érdekében azonban a nappali ragadozómadarak téli tartózkodási igényének megfelelő területeket kerestük. Nyílt agrártájak, folyóvölgyek tudják biztosítani számukra a kellő mennyiségű és minőségű táplálékot a téli időszak során. A feltérképezendő területeket egymás között elosztva kialakultak a csapatok, előkerültek a bakancsok, a meleg teás termoszok, és a sapka-sál! Új és régi önkéntesek csatlakoztak a vezetőkhöz, baráti társaságok verődtek össze közös terepi élményt gyűjteni. Van, aki több mint 20 éve járja ugyanazon régiót, térképezve kedvenc fajcsoportjának egyedeit. Az egységes módszertan lehetővé teszi az éves adatok összehasonlítását, trendek és évhatások értelmezhetőségét, fajra esetleg fajcsoportokra lebontva.

Parlagi sas (Fotó: Sasvári János)

Itt olvasható a 2025 –es adatok feldolgozása: https://mme.hu/hirek/2025/02/24/elkeszult_2025_evi...

Az idei fagyos, havas januárban nagyon szép eredmények születtek. A megfigyelésben résztvevők (73 fő) többsége találkozott valamilyen sas madárral. A működési területünkön fészkelő fajok esetében a költőpárok fészkelőhelyük közelében tartózkodnak, míg a fiatalok többsége a Kárpát-medence térségében kóborol. A kimutatásból jól látszik, hogy a terület – természeti környezetéből adódóan – inkább a pusztai fajoknak kedvez: az itt fészkelő és nevelkedő madarak mellett a keleti és északi irányból érkező és nálunk telelő ragadozókkal egészülnek ki.

Parlagi sas200
Réti sas84
Kerecsensólyom31
Vándorsólyom5

A parlagi sas zsákmánymaradékán osztozkodó dolmányos varjak, szarkák, egerészölyvek (Fotó: Sasvári János)

Az apró rágcsálókkal táplálkozó fajok egyedszámán lehet leginkább észrevenni, hogy a vastag hótakaró miatt nehezebben hozzáférhetőek a zsákmányállatok (pl. a pocok), mivel az idei, rendkívül gazdag költési eredmények ellenére is alacsony a létszámuk. Ilyen esetekben más területekre kénytelenek elhúzódni, hogy a telet sikeresen átvészeljék.

Kékes rétihéja127
Egerészölyv1997
Vörös vércse230

Kifejlett kerecsensólyom (Fotó: Papp Csaba)

A megfigyelt ragadozómadarak létszámában lehetnek átfedések, ugyanis ezek jelentős területi átmozgásra is képesek, így lehet benne olyan madár, amit több megfigyelő is észlelt különböző időpontokban. Természetesen ez a hibahatár a számlálás részét képezi, az adatok gerincét adó számok viszont jó támpontot adnak a természetvédelemben dolgozó szakemberek számára.

Fészket foglaló kifejlett parlagi sas pár (Fotó: Sasvári János)

Az eredményeket összehasonlítva a korábbi években tapasztaltakkal megállapítható, hogy stabilan erősödő parlagi sas és stagnáló réti sas telelőállományt találtunk az Igazgatóság felmért területein. Emellett örömteli módon több kerecsensólymot is tudtunk felmérni az idén. A faj a téli táplálkozó-területek keresése közepette nagy veszélynek van kitéve, mert zsákmányállat hiányában elvándorolhat a Balkánra, a Földközi-tenger térségébe, esetleg Észak-Afrikába is, ahol a Kárpát-medencei populációját leginkább érheti negatív hatás úgy, mint legyengülés, áramütés, befogás. Ezért is fontos, hogy minél több madár maradjon hazánkban, ahol többek között a fajra irányuló védelmi tevékenységekkel is segíthetjük a populációt. Az uniós és hazai támogatású LIFE SakerRoads pályázat keretén belül foglalkozunk élőhelyfejlesztésekkel, műfészkek kihelyezésével, zsákmányállat visszatelepítésekkel, valamint a faj életmódjára irányuló kutatásokkal, erősítve a kerecsensólyom állományát az Észak-Alföld régióban.

https://kerecsensolyom.hu/

Fiatal kerecsensólyom (Fotó: Papp Csaba)

A Kárpát-medence legfőbb sas-élőhelyein megtörtént felmérés adatainak összegyűjtése és feldolgozása a következő hetekben történik, ennek összegzését fajokra és megyékre lebontva az MME szervező munkája során fogjuk megismerni.

Immatur (3. tollazatú) parlagi sas (Fotó: Papp Csaba)

A Természetvédelmi Őrszolgálat egyik alapfeladata a természeti értékek nyomon követése. A védett és fokozottan védett növények és állatok megőrzése azon alapszik, hogy ezen fajokat és szokásaikat mennyire ismerjük, élőhelyüket meddig és milyen minőségben tudjuk fenntartani, biztosítani a számukra. A természeti környezetünk megóvása közös érdek, tegyünk annak megőrzéséért!

4. naptári éves parlagi sas (Fotó: Papp Csaba)


Sasvári János
természetvédelmi őr

Kapcsolódó