Rekord mezei hörcsög fogás a Hevesi síkon 2025.11.30. 18:31

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság „A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban” című LIFE pályázatának vállalásai között szerepel a kerecsensólyom fontos zsákmányállataként számon tartott mezei hörcsög, dél-hevesi állományának gyarapítása. A pályázati időszak alatt (2022-2028) legalább 250 egyed áttelepítését terveztük, belterületen befogott példányok szántóföldi környezetbe történő kihelyezése útján.

A 2025-ös évet jó előjelekkel kezdtük meg, ugyanis általánosan tapasztalható volt a régióban a rágcsálók, mint például a mezei pocok (Microtus arvalis) állományának növekedése. A hosszú ősz, az enyhe, csapadékszegény tél és a korai kitavaszodás kedvező feltételeket teremt, ezen fajok populációinak növekedéséhez. Ezt a természetvédelmi szakemberek a rágcsálókkal táplálkozó ragadozó madarak megfigyeléséből eredően tudja leginkább megtapasztalni. A korán leköltő bagolyfajok (pl. erdei fülesbagoly) állományának növekedése, az időben fészket foglaló vércsék és ölyvek költésének kimagasló eredményessége, jó alapokat feltételezett az idei mezei hörcsög befogásokhoz!

Az első csapdázási évben, 2024-ben 71 példányt sikerült befogni, majd visszatelepíteni őket, belterületről mezőgazdasági környezetbe. Jó kezdésnek számított, de a projektben vállalt befogási számokat még korántsem értük el. A feladatot hasonló környezetben folytattuk, Tiszanána közigazgatási belterületéről magánházak, vállalkozások nyitott kert vagy valamilyen haszonállat részére művelt, nyitott, változatos területeiről. Az első hónap (április) során még nem tapasztaltunk, kiemelkedő fogási hatékonyságot a csapdázás során, több alkalommal is előfordult, hogy üresek voltak a csapdák. Igazán a nyár második felére indult el a dömping, folyamatosan erősödő fogási eredményekkel. Az élvefogó csapdázások legfontosabb eleme az ellenőrzések időzítése. A befogni kívánt faj alapos ismerete elengedhetetlen, ehhez kell igazítani a csapdázási módszereket. A mindennapos csapdaellenőrzések nyújtják az egyedek biztonságos visszatelepítését a mezőgazdasági környezetbe. A csapdázási időszak zárását is meg kell tervezni és időben be kell fejezni, mert az idegen környezetbe visszatelepített állatoknak időre van szükségük, hogy megfelelő helyet találjanak maguknak a télre való felkészüléshez. A késő nyári befogási időszakot szeptember közepével zártuk és az összesítéseknek megfelelően a 2025-ös csapdázási időszakot 171 db befogott és visszatelepített mezei hörcsöggel zártuk! Így a tavalyi évet egészen pontosan 100 egyeddel múltuk felül!

Emellett az év folyamán sikerült számos helyen megfigyelni az állatokat a tájegység egyéb területein is: hőkamerával éjjeli élettevékenysége közepette, illetve használt járatait földutak mellett füves mezsgyéken, lucernatáblákon, kapás növénykultúrák közelében. Sajnos az idei évben elég nagy számban lehetett látni közutak mentén elgázolt példányokat is, ami azonban szintén arra enged következtetni, hogy a faj populációja jelentősebb mértékben emelkedhetett a régióban.

A faj eredeti élőhelyére való visszatelepítésének célja kettős. Egyrészt a belterületi ingatlanok tehermentesítése, ezáltal a lakossági környezet nyújtotta problémák csökkentése. Másrészt a mezőgazdasági környezetben a veszélyeztetett állományú ragadozó madarak, mint például a kerecsensólyom táplálékbázisának megerősítése. A projekt során kitűzött célok elérése felé határozottan haladunk, ezáltal növelve az esélyét a fokozottan védett kerecsensólyom költőállományának megerősítéséhez!

A mezei hörcsög az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfaj, ezért a befogása, szállítása, áttelepítése, ezáltal a hasznosítása a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött.

Antal András Norbert
Antal András Norbert
természetvédelmi ügyintéző
Sasvári János
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom