Természetvédelmi tábor a Mátrában 2023.07.21. 09:58

Június utolsó hetében tartottuk első Mátrai Természetvédelmi Táborunkat, melynek főhadiszállása Sástó volt. A bentlakásos táborra olyan 10-14 éves diákok jelentkezését vártuk, akik érdeklődnek a minket körülvevő természeti értékek, állatok, növények iránt, és akik szívesen ismerkednének meg még közelebbről a különböző fajcsoportokkal, amiket a hét folyamán górcső alá vettünk.

A hétfői érkezés, ismerkedés és a szálláshely elfoglalása után rövid túrát tettünk Sástó környékén, beszéltünk a tó történetéről, átalakításáról, a környéket érintő természetvédelmi problémákról, feladatokról. Nem mentünk messzire, hiszen a Farkas-kút forrásáig felsétálva is számos érdekességgel, lepkékkel, szarvasbogarakkal, békákkal találkoztunk, a kutatás, felfedezés öröme pedig a forrásnál is megmaradt, további kétéltűeket, vízben élő apróságokat fedeztünk fel. Egy kis pihenés után este is folytatódott a program: Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai szakreferense a denevérek világába vezetett be minket. Megmutatta nekünk, milyen eszközöket használnak az állatok befogásához és megfigyeléséhez, a denevérfogó háló segítségével pedig több faj egyedeit is begyűjtöttük és így közelebbről szemlélhettünk meg olyan fajokat, mint például a törpe-, a vízi- és a bajuszos denevér. Emellett a denevérek életmódjáról, a hozzájuk kötődő hiedelmekről, a hazánkban előforduló fajokról is számos érdekességet tudhattunk meg.

A második napunk kissé máshogy alakult, mint ahogyan elterveztük, hiszen a reggeli esőzés elmosta a délelőtti programunkat, de délután már az időjárás sem szeghette kedvünket, a rossz idő ellenére felkerekedtünk, és a gyerekek megismerkedhettek az Igazgatóságunk legnépszerűbb környezeti nevelési járgányával, a Vidra Verdával és annak vizes moduljával. A program során a Sástó mellett felállított esőbeállók alatt átbeszéltük a vízi makrogerinctelenek szerepét és fontosságát az ökoszisztémában. Szót ejtettünk a foglalkozás alatt használt eszközök helyes használatáról is. Miután láttuk, hogy esélyünk nincs a zavartalanul záporozó eső megúszására, a gyerekek zokszó nélkül felkapták esőkabátjukat – vagy annak híján fejfedőjüket – és természetbúvár módjára máris nekiláttak felfedezni a tó vízi gerinctelen makrofaunáját. Miután megteltek a gyűjtőedények különböző kis csigákkal, gyűrűsférgekkel, bolharákokkal, víziskorpiókkal, kérész-, szitakötő-, és szúnyoglárvákkal, ismét összekuporodtunk az esőbeállók alatt, majd nagyítók és kivetítő használatával megfigyeltük a talált fajok jellemzőit, valamint határozótábla segítségével megállapítottuk rendszertani hovatartozásukat. A véletlenül hálóba került (gerinces) csukaivadékot külön akváriumba helyeztük, mielőtt a többi élőlénnyel együtt visszaengedtük élőhelyükre, Magyarország legmagasabban fekvő tavába. A kutatómunka után jött a jól megérdemelt játék. A foglalkozás végszavára az eső is alábbhagyott, így új ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal felvértezve bandukolhattunk vissza a táborhelyünkre.

Este már szerencsénkre kegyes volt hozzánk az idő, így éjszakai lepkészésre indultunk. Itt Zsupos Vivien természetvédelmi őr kollégánk mesélt a hazánkban előforduló nappali- és éjszakai lepkékről, legfőbb jellemzőikről, majd mutatta be, hogyan is lehet az éjszakai lepkefajokat megfigyelni, mire van ehhez szükség, majd a felállított eszközök segítségével testközelből is megfigyelhettünk néhány fajt.

A szerdai napunk is mozgalmasan telt. Reggeli után a Cincér tanösvényen haladva Mátrafüred felé vettük az irányt. Itt megtekintettük a Harkály Ház interaktív kiállítását, ahol megtudhattuk, hogyan is alakult ki a Mátra, milyen tájalakító hatásai vannak itt az embernek, vagy hogy az éjszakai erdőt járva hallott érdekes hangok melyik állathoz is tartozhatnak. Délután szintén gyalog, más útvonalon haladva túráztunk vissza Sástóra, ahol a nap további részében a játéké és a pihenésé volt a főszerep.

A csütörtök reggelt madarászással indítottuk. Molnár Márton természetvédelmi őr kollégánk tartott számunkra madárgyűrűző bemutatót, megmutatta nekünk a madármegfigyeléshez használatos különböző eszközöket, mesélt nekünk a madárgyűrűzés fontosságáról, jelentőségéről. Szerencsére több madárfaj egyedei is hálóba akadtak a délelőtt folyamán, ilyenek voltak például a szén- és kékcinege, a csuszka, vagy az erdei pinty. A madarakra jelölőgyűrű került, majd természetesen útjukra bocsátottuk őket.

A délután folyamán pedig pótoltuk a Vidra Verda eddig kimaradt modulját, amikor is a gyepek lakói kerültek a középpontba, ugyanis fűháló segítségével gyűjtöttünk és határoztunk meg különböző fűben lapuló ízeltlábúakat.

Az utolsó estét sem töltöttük tétlenül, ismét rövid túrára indultunk, ezúttal az Eremény-tetőre, ahol csodás kilátás mellett gyönyörködhettünk az aznap esti naplementében. Visszafelé haladva pedig szintén volt minek örülnünk, ugyanis macskabagoly szólalt meg tőlünk nem messze, valamint szentjánosbogarak világították be utunkat.

A pénteki nap már a búcsúzásról szólt, sorban szállingóztak haza a gyerekek, akik csillogó szemekkel várták szüleiket, hogy elmesélhessék nekik a hét történéseit.

Reméljük ők is legalább annyira élvezték ezt a kalandos hetet, mint mi, sikerült kicsit még közelebb kerülniük a természet csodáihoz, és lesz még alkalmunk egyéb programok során is találkozni egymással!

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom